1.GCEger Egri vár másolata 🔗

47°37.151';18°58.272' (47.619183°;18.971200°) 219m Discover +36204183308
wap Kis méretű konyhai doboz térd magasságban elrejtve.
Alternatív jelszó a kilátóponthoz közel egy sziklahasadékban, tenyérnyi lapos kődarabon. [ GCeger+Alternatív jelszó N 47° 36,952 E 18° 58,148 185] kb. 400 m a ládától.
Az Egri vár kicsinyített másolata, Várkonyi Zoltán rendezésében készült legendás Egri csillagok című film forgatásának kellékeként épült itt fel 1968-ban. A várat az Egri csillagok forgatása után még számos magyar filmhez használták: Gyula vitéz télen-nyáron, Sztrogoff Mihály, Rab ember fiai, Angyalbőrben, Magyar vándor stb.
Wikipedia-film
Wikipedia-helyszín
Ez a magyar geocaching első geoládája.
A műholdas navigáció civil alkalmazását elviekben már 1983-ban engedélyezték. Elsősorban szállítmányozási és telekommunikációs vállalatok éltek a lehetőséggel, azonban az USA haderő zavaró jele miatt kevésbé volt pontos a helymeghatározás, mint amennyire technikailag az lehetett volna. A mobil navigációban használatos GPS-technológia akkoriban 100 m-es pontosságával sokkal pontatlanabb volt. A NAVIGON 1996-ban adta ki az első dinamikus GPS-navigációs készülékét, az "Autopilotot". Négy évvel később jelent meg az első mobil navigációs rendszer a Pocket PC P1-re. Clinton elnök döntésére európai idő szerint 2000. május 2-án hajnalban megszüntették a GPS pontosságának mesterséges rontását (SA kikapcsolása). A hivatalos közlés szerint ezzel a valós idejű helymeghatározás pontossága tízszeresére nőtt, azaz a vízszintes helymeghatározás hibája mintegy tíz méterre csökkent. A rejtő, Skepticx 2001 nyarán kezdett el foglalkozni a GPS technológiával és így bukkant rá az akkor már Amerikában virágzó geocachingre. Keresett egy méltó helyszínt, majd hazaérve feltöltötte a láda adatait a geocaching.com-ra, és elindította a Geocaching fórumot az Indexen, hátha valamikor valaki meg is találja a ládát. A többi már történelem...
Megközelítés:
A legegyszerűbben Pilisborosjenő határától rövid, 1,7 km-es sétával érhető el a vár és a láda. Természetesen Csobánka illetve Pilisvörösvár-Solymár felől is könnyen megközelíthető a helyszín. Érdemes a várral szemben felmenni a domboldalba, ahonnan a Kevélyekre és az alattuk meghúzódó várra is szép a rálátás [ GCeger Kilátópont N 47° 36,965 E 18° 58,119 182]
Ajánlott parkoló Pilisborosjenőn:
 N 47° 36,640' E 18° 59,204' 293 m [GCeger+Parkoló]
Az ajánlott parkolótól egyenesen indulj el a murvás kerékpárúton, ami pár száz méter után találkozik az OKT Kék jelzéssel. Utunkat balról gyönyörű mezők és dombok kísérik, míg jobbról a távolban a Nagy-Kevély 534 méteres csúcsa magasodik. A Kék jelzés hamarosan felvisz egy oromra, kicsit lejjebb éles, kivájt sziklákkal találkozunk. A távolban Északnyugatra felsejlik a vár maradványa. Innen a várig szinte egyenes, 800 méteres út vezet. A láda kis méretű konyhai doboz térd magasságban elrejtve. Alternatív jelszó a kilátóponthoz közel egy sziklahasadékban, tenyérnyi lapos kődarabon. [ GCeger+Alternatív jelszó N 47° 36,952 E 18° 58,148 185] kb. 400 m a ládától.
Javaslat
Lehetőleg hosszú nadrágban indulj a keresésére a tüskés bozót miatt, melyet azért elkerülhetsz ha okosan használod a TuHu-t!
2015.04.16. átvettem a ládát. (Discover)
2015.04.30. Ládakarbantartás és jelszócsere.
2016.10.23. Sajnos a ládát ellopták.
2016.11.01. A láda pótolva és egy alternatív jelszóhordozó is kihelyezésre került.
2018.11.24. Ládakarbantartás, logbookcsere.
Kívánok mindenkinek szép, tiszta időt és kellemes túrázást!

2.GCFeHe Fekete hegyek 🔗

47°32.613';18°52.200' (47.543550°;18.870000°) 468m becko +36302791305
WAP: A láda helye 2017. 03. 11.-én megváltozott, közelebb került az úthoz. Egy furcsán növő fa tövében keresd!
Magyarország 2. geoládáját 2001-ben rejtette ide kumin, melyet 2016-ban megörököltem.
2017-ben eljött az ideje hogy a szűkszavú leírás helyett kapjon egy hozzá illő tartalmas ládaoldalt, egy új dobozt, és megújult rejtekhelyet.
Parkolás [ parkoló bejárat N 47° 31,778' E 18° 52,176' 300] Budakeszi és Telki között, a 2014-ben átadott Hideg-völgyi pihenőhelynél, ahol büfé, és árnyas bográcsozó helyek is várják a tikkadt vándort.
A Széna térről induló távolsági autóbuszok is megállnak itt.
Innen a zöld háromszög Zöld háromszög jelzés vezet a ládához.
A rejtés a Fekete-hegyek egyik sziklás déli gerincén, 435 m magasságban található dolomitbércet mutatja be, ahonnan szép kilátás nyílik a Csíki-hegyektől Zsámbéki medencéig.
A hely az 1991-ben balesetben elhunyt Tarnai László túra- és cserkészvezető emlékére Tarnai-pihenő nevet kapta.
A dolomit-sziklagyepek a Budai-hegység egyik legértékesebb élőhelyei. Kialakulásukban nagy szerepe van a dolomit alapkőzetnek , mely magnéziumtartalma miatt nehezen oldható, könnyen töredező kőzet, így a mállás helyett inkább az aprózódás, murvásodás a rá jellemző eróziós folyamat.Ennek következtében talajréteg is nehezen alakul ki rajta, ráadásul a gyér növényzet miatt azt a kevés keletkező humuszt is rendszeresen lemossa a csapadék. A kopár, délies kitettségű meredek hegyoldalakon csak foltokban tud megtelepedni a növényzet, és az főleg szárazságtűrő, melegkedvelő szubmediterrán fajokból áll. Több endemikus fajnak is otthont adnak ezek az élőhelyek, mint pl. a magyar gurgolya, a henye boroszlán, az István-szegfű vagy a magyar méreggyilok, de csak a Szénások területén élő pilisi len élőhelye is a nyílt dolomit-sziklagyep. A kora tavaszi időszakban számos védett virág nyílik ezeken a helyeken, mint a tavaszi hérics, a törpe nőszirom, vagy a leánykökörcsin, később az árvalányhajak, finom szálai uralják a képet.
Forrás: Túrázók nagykönyve - Magyarország túraútvonalai (Budapest és környéke)
Felsorolt fajok eszmei értéke példányonként elérheti a 100.000 Ft-t is, úgyhogy mindent a szemnek, semmit a kéznek!
Erre vezet a Sisakvirág tanösvény amely 8 állomáson keresztül jut el Nagykovácsiból, az 559m magas Nagy-Kopaszon keresztül, a bevezetőben ismertetett parkoló helyünkig.
A Fekete-hegyekben - mint sok más helyen az országban - a gyenge termőréteggel borított sziklás területekre az igénytelen feketefenyőt telepítették gazdasági, és talajmegkötési céllal, de ezek a célok nem váltak valóra, ráadásul a fenyők 10-15 éve egyre gyorsuló pusztulásnak indultak, napjainkban ezt a folyamatot már láncfűrésszel is tovább gyorsítják, hogy mihamarabb ismét az őshonos fafajok foglalják el a helyüket.
Ezért láthatunk néhol az út mentén fenyőfarakásokat, és tarvágásokat.
A jelzett úttól 200 m-es kitérővel a [ betekintés a bánya udvarra N 47° 32,327' E 18° 51,701' 360] pontról betekinthetünk a felhagyott murvabányába, ahol érdekes színű bemosódásos alakzatok láthatóak a fehér sziklafalon.
Ellenkező irányban szintén 200 m a Dezső kunyhó [ Dezső kunyhó N 47° 32,242' E 18° 51,933' 350], ahol kiépített pihenő hely vár, és szemből jó rálátás van a bejárt bércre.
Jó túrázást!

3.GCsui1 Tisza-party 🔗

46°23.856';20°13.045' (46.397600°;20.217417°) 85m Magnolia 06/20-3970593
A ládika megközelíthető közúton Hódmezővásárhelyről vagy Mártélyról a Tisza gáton. A legegyszerűbb Hódmezővásárhelyről a Zrínyi utcán végigmenni egészen a Tisza gátig, majd a gáton balra párszáz méter. A gát mellett van egy fás, bokros rész rengeteg gyümölcsfával és az egyik fa alatt van egy hatalmas beton tömb. Na ez alá rejtettem a geocache-t, szerintem könnyű lesz megtalálni.
Maga a cache egy barna műanyag virágcserép-szerű ládika. Régebben jó kis hazai bablevest szállítottam benne vidékről a fővárosba. :)
Rendkívül büszke vagyok a dobogós helyre, hiszen ez volt Magyarország 3. geoládikája.
--------------------------------------------------------------
2009. május 14-én a ládát örökbefogadtam. A bableves-szállító virágcserép az évek során átalakult 16x16x7 cm-es hagyományos konyhai dobozra.
A láda természetesen a Tiszát és a partot kívánja bemutatni, csupán elázás- és elúszásvédelmi okból került a töltésen kívülre. Ha alacsony vízállásnál jöttök, sétáljatok le a vízhez is, nagyon szép arcát mutatja innen a Tisza. Magas vizállásnál nem kell sokat menni, a folyó a töltés oldalában tartózkodik.
Kellemes kirándulást kíván:
Magnolia
Aki eljön ide, az átérzi, hogy miért került ide a magyar geocaching kezdetén geoláda.
A jelszó két szóból áll, amit egybeírva kéretik bepötyögni.'

4.GCerep Erdei repülőtér 🔗

47°33.123';18°59.332' (47.552050°;18.988867°) 448m feketel +36706220390
A 5x10x15 cm-es láda a kifutó közelében frissített koordinátákon, kérlek óvatosan kezeld, és ugyanoda rejtsd vissza! Pótjelszó a rámpa fém lábazatán



A ládába TravelBug HELYEZHETŐ.

A "Reptér"
Erről a környékről remek kilátás nyílik Hidegkútra, a fel- és leszálló vitorlázórepülőkre, siklóernyősökre. Autót legközelebb a Szépvölgyi út folytatásának legvégén lehet hagyni [ itt érdemes megállni N 47° 32,920' E 18° 59,330' 377]. Innen kell a hegy felé gyalog menni, az út kb. 10 perc. Az utolsó pár méterre ne a nagyit küldjétek! Bringával is többé-kevésbé megközelíthető. A legnagyobb nehézséget a nagy népsűrűség okozhatja, bár a népek inkább a hegy csúcsán szeretnek nézelődni, és a rejtek onnan elvileg nem látható. Ennek ellenére különös körültekintést kérek tőletek, nehogy eltűnjön ez a nagy klasszikus, ha már eddig kibírta.
A Hármashatárhegyi repülőtér története
A repülőteret 1926-ben nyitották meg, ezzel újrakezdve az I. Világháború után a magyar repülést. Ez a repülőtér volt az egyik, ahol újraindulhatott és fejlődésnek indulhatott a repülés. A kijövő újabb és újabb géptípusok nagy része mind ezen a reptéren lett először kipróbálva, a repteret használatban tartó Műegyetemi Sportrepülő Egyesület jóvoltából. Az egyesület azokkal a vitorlázógépekkel repült melyeket önmaguknak előtte megterveztek, majd megépítettek. A gépek sikerük nyomán később nagymértékben elterjedtek Magyarországon.
A gépek túlnyomó részének tervezője, a legismertebb magyar repülőgép-tervező mérnök Rubik Ernő volt. Élete során kb. 25 vitorlázógépet (!!!) és 5 motorost tervezett, illetve tervezésükben vett részt. 1997. márciusában halt meg. A fia Ifj.Rubik Ernő tervezte a világsikerré vált Bűvös Kockát.
Másik híres tervező pilótánk volt Rotter Lajos, akinek sikerült elérnie 1936-ban a berlini Olimpián, hogy a vitorlázórepülést felvegyék az olimpiai sportágak közé. Ezt saját tervezésű gépével a Nemerével tudta elérni, azzal, hogy egy olyan napon, amikor az időjárást vitorlázórepülésre alkalmatlannak nyilvánították, Berlinből Kielbe (300 Km) repült. Ő volt az első pilóta, aki 1926-ban először repült a Hármashatárhegy fölött, bizonyítva ezzel a hatóságok kijelentésének nem megalapozott voltát, miszerint az adott terep nem alkalmas vitorlázórepülésre.
Egyéb infók
A reptér weboldala
A reptér régi weboldala
Wiki
Ládatörténet
2024.04.01. láda ellenőrzés, minden rendben. feketel
2023.07.07. Imi75 kessertárs ellenőrizte a ládát és megtalálta a közelben, csak közben a 2 év alatt jócskán máshová vándorolt. Jóvoltából a koordináták is frissültek, illetve pótjelszó is kihelyezésre került. Köszönöm a segítséget Neki!
2021.07.27. a ládát átvettem Blue Malitól. Köszönjük az eddigi gondoskodást. feketel
2021.04.20: Az elázott logfüzetet elhoztam, cserébe új helyen, új láda lett kihelyezve!- Blue Mali
2020.01.08: Az elázott, összefagyott logfüzetet elhoztam, cserébe kapott egy új logfüzetet, illetve tollat, gondosan rejtsd vissza!- Blue Mali
2018.01.09: A régi ládát elhoztam, cserébe kapott egy újat, új jelszóval! Blue Mali
2019.05.27: A sok kőtől megpakolt, így összerogyott ládát elhoztam. Új rejtés, új helyen.- Blue Mali
2017.02.10 A ládát megkaptam Ákostól, nemsokára rendbe teszem, új láda, új oldal:)
skiccpausz
2016.7.12 A ládát örökbe fogadtam. hátizsÁkos
2016.07.11
A láda eredeti rejtője, Kumin már nem tud elég időt szánni a gondozására, ezért adoptálhatóvá tette a ládát. Admin (Fazék)
2015.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága 2105/3/2010. ügyiratszámú természetvédelmi kezelői véleménye alapján a geoláda elhelyezhető.
2001.07.18
Magyarország 4. ládájaként Kumin Feri elrejti a ládát.

katt
Flag Counter